Nem is igazán tudom, miért is rakom be blogomba ezt a kis videót. Gondolatnak gyógyító ereje volna? Talán igen, talán tényleg ereje van a gondolatnak. Mindenképpen hihetünk abban, hogy a gondolatnak ereje van. Az eszmék is gondolatok tulajdonképpen, csak az eszméket felállítottuk a gondolatainkból, s példaképként tekintünk rá. Az eszméknek tudom, hogy van ereje! Ezt ki merem jelenteni. Dehogy a gondolatnak valóban gyógyító ereje lenne, azt én magam nem igazán tudom eldönteni, s nem is érzem magam jogosultnak ennek eldöntésében.
"Egy gondolat bánt engemet" - Petőfi Sándor
Nálam bölcsebbek, s okosabb emberek is meghatározták a gondolatnak erejét. Gondolat őrjítő, s lehet fárasztó. Lehet természetesen jó gondolat, s lehet szép. Bántani képes a gondolat.... Gyógyítani képes a gondolat? Azt nem tudom.... Én úgy hiszem, hogy nem a gondolat az, ami gyógyír lehet gyógyíthatatlan kórságokra, vagy elvetemült lelki bántalmakra, hanem egy kitűzött cél, amiért érdemes tovább, tovább, s tovább gondolni! Egy célt kell meghatároznunk, amiért képesek vagyunk úgy gondolni, hogy folyamatosan. Meg nem állva, soha el nem fáradva. Amire szívesen gondolunk, mert kell nekünk, mert akarjuk, mert jó... Talán ezt nálam bölcsebbek úgy neveznék, hogy álmok. Nem tudom... De ami meghajtja az elmét, a tudatot, az képes arra, hogy azon "bántó" gondolatokat háttérbe szorítsa, vagy teljesen elnyomja. Esetleg örökre...
Anita, a videó elején 2008.06.12-én meghalt.
Gyógyír lenne a gondolat? Szerintem nem... Ezt egy olyan ember mondja, aki kerekesszékéből kelt fel, amikor orvosok is csak kezüket tárták szét, mikor segítségért kiállatott szervezete. Én így hiszem a dolgokat... Én így tudom a dolgokat... Szándékosan nem a "gondol" szót írtam le, mert nem... Hinni, tudni, akarni kell. De ehhez megfelelő célok, álmok, s természetesen ahogy a videóban is benne volt, gyógyszerek szükségletesek. Gyógyszer nélkül nem leszünk többek, csak kevesebbek...
az, h mit gondolsz nagyon is számít. a célokat is csak úgy lehet elérni, ha folyton gondolsz rájuk. az ember gondolatai mindig hatnak saját magára. a pozitív gondolatok segítenek, a negatívak meg nagyon meg tudják betegíteni a tulajdonosukat. lelkileg és testileg egyaránt.
a hit, tudás, akarat mögött is gondolatok hada sorakozik. szerintem. de te tudod....
Igazából utólag én is átgondoltam a hit és az akarat dolgot és tényleg elgondolás van mögötte. Bár nem... mégse.. Csak a akarat mögött van elgondolás, a hit az.... az nem gondolat kérdése.
Tudás az hogy jön ide? :P
Feltétlen hit, csoda, ezek olyan fogalmak ami mellé nem feltétlen párosítok jó magam gondolatot.
Az ismeretlenre, amire nincs magyarázat, ami emberileg lehetetlen vagy elképzelhetetlen, azokra mondják a "csoda" kifejezést.
A hitről nem nyilatkozok. Én bízni szoktam az emberekben s akkor szoktam használni azt a kifejezést, hogy hiszek benned.. De ez már csak az én kis hülye naivitásom :D
te írtad: "Hinni, tudni, akarni kell."
a hit is gondolat. bármi, amit megfogalmazunk, az már gondolat. ami mögött nincs gondolat, azok az ösztönös cselekvések.
ahhoz, h hinni tudj (bármiben, bárkiben), már gondolkozni kell előtte. szerintem. de nekem végülis tök mindegy...
cijjah
megkérdezhetem honnan van az infó hogy meghalt Anita? tudnád linkelni hol olvastad hallottad akármi? nagyon érdekelne... és nagyon hálás lennék...
Természetesen.
Ahonnan a video származik, ott volt egy komment. Nem a legbiztosabb információ, de ez a legutolsó, amit tudhatunk Anitáról. Itt a link, s ott találod meg a kommentek között, hogy meghalt
http://webcast.tv2.hu/dynamic/index.php?m=video&video_id=371245
Nem értek veled egyet. A pozitív gondolatok és a hit nélkül neki sem szabad állni. Mert tehetnek az orvosok bármit, küzdhet érted egy egész világ, ha te nem hiszel benne, ha te mindig negatívan állsz hozzá, akkor csak rosszabb lesz, jobb sosem. Igen, el lehet képzelni, hogy támadja a kis fehérvérsejt az ellenséget, mert támadja is. És a gyógyszerek segítségével (!!) nagyobb esetben győzedelmeskedni fog, mintha nem hiszünk abban.
És tudod, hogy nem az orvostudomány ellen szólok, orvostanhallgató létemre, de nem szabad lebecsülni saját magunkat. Szerintem.