Mindenszentek estéje (Nov. 1.) , Halottak napja (Nov. 2). Kint voltam a temetőben a szüleimmel és gyertyát gyújtottunk elhunyt szeretteink sírja mellett. S gondolkodtam, ekkor jut el csak igazán az ember arra a pontra, hogy milyen halandó az emberi lény. Ekkor jön a felismerés, hogy holnap talán már nem is élek. Láttam sírokat, láttam olyan sírokat, amely már a felirattol is elbőgtem volna magam. Láttam barátokat, akik balesettben hunytak el, s nem is várták a halált... csak bekövetkezett.. Láttam olyan sírokat, ahol még elsem kezdődött igazán az élet. Nem élvezhette az életet, hisz csak egyetlen egy évet élt.
Jusson ilyenkor eszünkbe, hogy milyen szerencsések is vagyunk, még ha néha úgy érezzük nyomoruságos az élettünk.
Jusson ilyenkor eszünkbe, hogy valakinek nem adatott meg élete során, hogy megtapasztaljon sok-sok rengeteg csodát. Még ha néha szomorúság is övezi.
Nem szeretem ezt a napot, mert belegondolok abba, mi lesz akkor, ha én meghalok? Lesz egyáltalán sírom? S ha lesz, sokan fogják látogatni ezen a napon? Ott lesznek a temetésemen? Boldogan haltam meg? Lesz-e közös sírhelyem valakivel, akivel megosztottam az életemet? Egy gyönyörű lány, kivel egy sírban nyughatok el egyszer majd egy napon? Megkaptam mindazt ami járt nekem a halandó életemért? Megkapom ott a jutalmamat halandó életemben tett cselekedeteimért? Lesz élet a halál után? S ha lesz élet, akkor jó helyre fogok kerülni? Találkozok a nagyszüleimmel, a papámmal, aki most halt meg, vagy Bátyával, akivel kiástuk azt a bizonyos tuskót még 1994-ben?
Ilyenkor jut eszembe a volt kapcsolatom... az "exem" ,hogy talán soha többé nem látom őt. Soha többé nem fogom megtudni, hogy ő él e még, vagy talán meghalt már.. Soha nem fogom megtudni, mert 180 kilométerre történik mindez. S ekkor égettem meg a kezemet, mikor gyertyát gyújtottam. S ekkor jutott eszembe, az én halandóságom, hogy tiszteletre méltón fogok e élni, vagy sem. Hinnem kell abban, hogy sok ember fog siratni halálomkor, s sok embernek leszek könny a szemében temetésemkor.
Ilyenkor olyan jó lenne megbocsátani mindazoknak, akik nekem fájdalmat okoztak, vagy csak akaratlanul ártottak. Olyan jó volna látni újra a kedves arcukat. Olyan jó volna...S nem csak az álmokban találkozni velük. Nekem az ilyen "exem" , már csak az álmomba látom az arcát. S nem is igazán látom ám az arcát, mert el-el tünedezik a fejemből arca emléke. De mégis ott van, s idéző jelesen kísért, s amikor felébredek, tudom, hogy róla álmodtam.
Remélem, egyszer talán még újra láthatom őt, s megbocsátva, barátokként tudjuk egymást üdvözlni...
Ha van olyan szeretetek, akire nagyon haragudtok, mert fájdalmat okozott valamikor, azért kérlek titeket, hogy bocsássatok meg neki, még ha csak azt a szívetekbe is tudjátok megtenni. Én is megbocsátok az "Exem"-nek, mert meg kell bocsátanom, hisz kitudja, hogy milyen emlékekkel búcsúzom majd el.. Ti is bocsássatok meg minden embernek, aki régen ártott nektek, legalább ilyenkor. Ki tudja meddig tehetitek ezt meg.
A bejegyzés még 2008. november 1-jén írodott
A Halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a Pünkösd előtti szombaton.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.
A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják.
Ne keverd a mindenszenteket a halottak napjával:
November 1.:
"A keresztény országokban Mindenszentek napja: azon üdvözültek ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap."
November 2.:
"Halottak napja: 998-ban indult el Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a 14. században vált egyetemes keresztény ünneppé"
(forrás: wikipedia)
ELnézést kérek! :) Valóban igazatok van :)))
Tavaly nem igazán néztem utána a dolgoknak. Most meg lazán nem ellenőriztem végig az adatokat :/